Eyeless Jack története

Helló, a nevem Mitch. Azért vagyok itt fiúk hogy elmeséljek egy kalandot amit átéltem. Nem tudom hogy ez paranormális vagy milyen hülye szavakat használnak az emberek hogy leírják a természetfeletti jelenségeket, de ezután a dolog után figyelt engem, most már hiszek a paranormális szemétben. Egy héttel a költözésünk után a bátyámmal, Edwinnel, miután lezártuk a házat, kész lettem a kipakolással. Edwin kedvelte az ötletet hogy bemenjünk, azóta senkit sem láttunk 10 év után és nagyon izgatott voltam. Hamarosan álomba estem miután beléptem. Egy hét után susogó hangokat hallottam kintről kb. reggel. Gondoltam egy mosómedve az, tehát figyelmen kívül hagytam és megpróbáltam visszaaludni. A következő reggel elmeséltem Edwinnek erről a dologról és megértett.

A következő éjszaka viszont hallottam kinyitódni az ablakot és egy hangos puffanást, ekkor valaki (vagy valami) belépett a szobába. Gyorsan felugrottam és körülnéztem a szobában de semmit nem láttam. A következő reggel Edwin leejtette a kávés bögréjét amikor meglátott. Egy közelben lévő tükröt idetartott és láttam magamat. Egy nagy vágás volt az arcom bal részén.

Azután hogy elfutottam a kórházba, a doktor elmondta, hogy valószínűleg alvajáró voltam, de amikor meglátott a vérem jéggé változott. Felemelte az ingemet és csinált egy bevágást a vesémnél. Elindultam a szemei felé és az én szemeim tágultak. „Te valahogyan elvesztetted a bal vesédet múlt éjszaka. Bár nem tudjuk hogyan. Sajnálom, Mitch.” Mondta a doktorom.

A következő éjszaka volt a töréspontom. Éjfél körül felkeltem és láttam egy igazán ijesztő látványt. Csak bámultam szemtől szemben egy lénnyel ami egy fekete varjúhoz hasonlított egy sötét kék maszkban orr és száj nélkül bámult le felém. A legijesztőbb dolog az volt hogy nem volt szeme. Csak üres, fekete üreg. A lény szemüregén még valami fekete anyag csöpögött ki. Felkaptam a kamerát a kandallópárkány mellől és készítettem egy fotót. Miután elkészítettem a képet, a lény hirtelen felém jött és megpróbálta szét karmolni a mellkasom hogy hozzáférjen a tüdőmhöz. Abbahagytam és arcon rúgtam. Ahogyan kifutottam a szobából, felkaptam a pénztárcám. Úgyis szükségem lesz pénzre. Kifutottam a testvérem házából az éjszakába. Végülis az erdőben kötöttem ki Edwin háza mellett és letelepedtem egy sziklán.

Lefeküdtem öntudatlanul és a kórházban keltem fel. A doktorom jött be a szobába. Ugyanaz, aki kezelt ezelőtt. „Jó és rossz híreim vannak számodra Mitch”. Kezdte a doktorom. „A jó hír az, hogy kevés sérüléseid vannak és a szüleid jönnek hogy felvegyenek.” Megkönnyebbüléssel sóhajtottam fel. „A rossz hír az, hogy a testvéred megölte valami... dolog. Sajnálom.”

A szüleim visszavittek Edwin házába, hogy összegyűjtsem az ottmaradt értékeket, amiket meg is tettem. Amikor a szobámba értem megijedtem, de nyugodt maradtam. Felkaptam a kamerám és megállítottam a halott nyomvonalaimon. Az ajtóm bejáratánál láttam Edwin testét és valami kicsi  dolog volt ott mellette. Felszedtem a kis dolgot és beültem a szüleim autójába, Nem említettem meg  a holttestet. Néztem a dolgot, felvettem és majdnem hánytam. Tartottam a félig megevett vesémet, egy kis fekete anyaggal rajta.