2016. február 23., kedd

Jana The Killer

 Én, Nina, Liu és Jeff fivérek és nővérek vagyunk. Gyönyörű barna hajú, kék szemű babák. Egy hosszú ideje kezdődött, mielőtt megőrültem. Amikor babák voltunk. Amikor olyan boldogak és örömteliek voltunk. Sosem fogom elfelejteni a dolgokat amiket együtt csináltunk. De akkor, ismeretlen okból szétesett a családunk. Jeff és Liu együtt maradtak, de én és Nina egy másik családhoz kerültünk. De az új család erőszakos család volt.
 Mikor 15 éves lettem, egy középiskolába írattak be ahol sok új barátot szereztem. De voltak lányok akik zaklattak.  Megállítottam volna őket, de kés volt náluk, és úgy éreztem ha tettem volna valamit, megöltek volna. De fordítva történt. Aznap később hamar hazamehettünk. Senki sem tudta miért. A szokásos busz út után észrevettem hogy valami... más. Valami a szobámban volt. Ahogyan a szobám felé sétáltam, egy hangot hallottam, mintha azt suttogná "Jön, bújjatok el!". Ekkor besiettem a szobámba, és azt vettem észre, hogy nyitva van az ablakom, és a padló tiszta folyadékkal van belocsolva. Kíváncsian szagoltam meg a folyadékot, és megéreztem, hogy nem az amit sejtettem. Gázolaj volt. Kinéztem az ablakomon, hogy lássam hogy ezek a gyökerek ott állnak gyújtóval a kezükben. Meggyujtótták a gyujtókat és a házam felé dobták. Pár pillanattal később a ház lángokban állt. A gyökerekek elfutottak... Később egy ismerős lány bukkant fel az ajtónál egy tűzoltó készülékkel. Nagy szerencsémre az bejárati ajtó nyitva volt. Kiderült hogy mentőt hívott mielőtt idejött volna a házhoz. Eloltotta a tűz nagy részét és egy pillantást vetett rám, majd elájult.
 Nem sokra emlékszek a kórházból, de arra napra, amikor levették a kötéseimet és úgy megborzongtam magamon. "A bőröm... A hajam... Mi történt velem?" A bőröm, mint a hó, a hajam ében fekete. Nem emlékszek másra, de elmondom hogyan őrültem meg. Az incidens után a lány aki megmentett, eljött a házamba, és azt mondta "Heló? Van valaki itt?" Válaszoltam neki, "Gyere fel, csatlakozz hozzánk." Feljött hozzám, és senki máshoz, mert már mindenki mögöttem volt, egy mocskos rakásra dobálva, vér mindenhol. Megöltem őket. A lány elborzadt. "Te-te tetted ezt?" Mondta ijedt hangon. "Igen... és mi a te neved?" Válaszoltam. "Nina... Nina Woods." Az arcomra meredt. Ahogy rábámultam, könnyek peregtek le az arcán. "V-várj, van esély arra hogy te vagy Jana Woods?" Kérdezte. "Én vagyok Jana Woods." Megölelt. "Hiányoztál, nővérkém." A vállamra borulva sírt, és a vállára borulva sírtam, majd megfogta a karom, és azt mondta. "El kell mennünk, nem akarom a nővérkém börtönben látni." Elhagytuk a házat. Ennyire emlékszek.